Várbalog község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Mosonmagyaróvári kistérség
Lakosság: 464 fő
Terület: 22.7 km2
Népsűrűség: 20,44 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 96
Fekvése
Története
Első írásos dokumentumok alapján az 1250-es években említik mint pusztát, majort ami Pot nádor földesúr tulajdonában volt. A következő jelentősebb esemény 1279-ből származik, amikor IV. Béla,Jakab mesternek adományozta a területet, és ez 1279-ig tartott, amikor is II. András király megegyezett Jakab mesterrel és ismét királyi tulajdonba került majd Csütörtökhely néven vált ismertté. 1451-ben Pfingsmark, Pünkösdvásár néven szerepel az írásos dokumentumok alapján. Sokáig semmi említés nem történik a településről, később mint a magyaróvári főhercegi uradalom pusztája- Jessemajor- szerepel. Önálló községgé fejlődése 1938-ban kezdődik, amikor a magyar állam megvásárolta a főhercegi uradalomhoz tartozó Jessemajort. Ekkor 1938-ban kezdődik a házépítési akció, első ütemben 60 ház épült fel, és a helyiek és környékbelieken kívül 18 családot telepítettek Csanád megyéből. A házépítés tovább folytatódik és 1941-re még 41 ház készül el, míg 1943-ra már 95 kétszobás, 25 egyszobás és 10 munkásház épül fel. Ekkor a község lakossága 967 fő volt. Meg kell említeni Bácsi Nándor intéző nevét, aki 1938-tól telepfelügyelőként az építkezést, gazdálkodást és a települést irányította.
1946. január 1-től önálló község, ami 1970-ig tartott, ekkor Jánossomorjai Nagyközségi Tanács társközsége elöljárósággal működött.
1990. január 1-től ismét önálló település, önálló önkormányzattal. Várbalog község településrésze Albertkázmérpuszta is, ami 5 km-re található. Albertkázmérpuszta az uradalom része volt az 1830-as években, ahol 46 telepes család élt, a kapott házban és a hozzátartozó földdel. Később a Major a - Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia alapítója – Albert – Kázmér tulajdona. 1897-ben épült fel a gótikus templom, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő első fiúk ( Albrecht ) születése alkalmából, aki kilencedik gyermekük volt. Ekkor a környék legszebb és legmodernebb majorja volt gyárakkal.Albertkázmérpuszta a Trianoni békeszerződés alapján Ausztriához került Féltorony határából először Hegyeshalomhoz került; 1946 óta Várbaloghoz tartozik.A határzár idején-mivel a településrész közvetlenül az államhatárnál fekszik- a jelzőrendszer mögé került ami aztán gyors elsorvadáshoz vezetett.Napjainkban lassan ujjáéled, először a templom lett felújítva majd lassan-lassan megújul a falu is.A határok végleges eltűnése talán felgyorsíthassa a folyamatot.
Nevezetességei
Következő községek
Varbó | Varbóc | Várda | Várdomb | Várfölde | Varga | Várgesztes | Várkesző | Várong | Városföld | Városlőd | Várpalota | Varsád | Varsány | Várvölgy | Vasalja | Vásárosbéc | Vásárosdombó | Vásárosfalu | Vásárosmiske | Vásárosnamény | Vasasszonyfa | Vasboldogasszony | Vasegerszeg | Vashosszúfalu | Vaskeresztes | Vaskút | Vasmegyer | Vaspör | Vassurány | Vasszécseny | Vasszentmihály | Vasszilvágy | Vasvár | Vaszar | Vászoly | Vát | Vatta | Vázsnok
További községek
Nemesszalók | Bököny | Nagyszekeres | Nemeske | Kisgyőr | Barbacs | Dombóvár | Öregcsertő | Gősfa | Súr | Szentlőrinckáta | Csabdi | Apostag | Felsőzsolca | Bátorliget | Torony | Visnye | Letkés | Acsád | Ősi | Magyarföld | Szőke | Szabadkígyós | Novajidrány | Pátroha | Balatonberény | Kevermes | Nemesborzova | Kelevíz | Tihany | Szentbékkálla | Padár | Rádóckölked | Salomvár | Romhány | Somogytúr | Felsőszölnök | Vitnyéd | Terény | Öreglak | Somogyvámos | Zalaújlak | Mándok | Téseny | Sárazsadány | Károlyháza | Kömpöc | Kál | Sénye | Hevesaranyos
